A dohányzással járó tüdőbetegségek. Hörgőszűkülettel járó megbetegedések

Nem a tüdőrák a dohányzás legnagyobb kockázata!

Olyan gyulladásos kórfolyamat, ami a tüdőtágulás és az idült hörghurut egyidejű jelenlétével jár. Az előbbi a tüdőhólyagocskák folyamatos összeolvadásával járó pusztulását jelenti, míg az utóbbi a légutak hörgőinek beszűkülésével, fokozott váladékképződéssel járó tünetcsoportja.

A világban több tízmillió beteget érint, ezek között Magyarországon is A dohányosokon kívül veszélyeztetettek még azok a személyek is, akik valamilyen poros, mérgező gázokkal terhelt, szennyezett levegőjű körülmények között dolgoznak.

Jellemzően ilyen területek a bányászat vagy a vegyipar. Szintén gyakrabban fordul elő a betegség azoknál, akik gyermekkorban többször is légúti fertőzéseket kaptak el. Végül meg kell említeni a családi halmozódást is, ami egy genetikailag meghatározott hajlam révén alakul ki.

a dohányzással járó tüdőbetegségek hagyja abba az ivást és a dohányzást hallgasson online

Itt egy olyan, vérben található enzim, az alphaantitripszin AAT hiányáról van szó, melynek az a szerepe, hogy gátolja az elasztázt. Az elasztáz ugyanis a tüdőhólyagocskák rugalmas falának felépítésében résztvevő, a rugalmas szöveti rostokat alkotó elasztin nevű fehérje lebontását végzi. Ez a genetikai hiba, azaz az AAT hiánya csak nagyon ritkán fordul elő. A COPD tünetei Mivel fejfájás dohányzás esetén COPD diagnózisa csak akkor állítható fel, ha az idült hörghurut és a tüdőtágulás tünetei egyszerre jelentkeznek, ezért a a dohányzással járó tüdőbetegségek ezeknek a betegségeknek a tünetei jellemzik.

Az idült hörghurutra jellemző, hogy ha leszokott a dohányzásról akkor beteg folyamatosan, azaz legalább két egymást követő évben, három hónapon át köhög, amihez köpetürítés társul.

Ez a fokozott váladéktermelés a tüdő egyik védekező mechanizmusa az oda érkező szennyezett levegő révén bekerült káros anyagokkal szemben. Ezeket az anyagokat ugyanis a tüdő a légcsőben és a hörgőkben termelődő nyákos váladék segítségével próbálja eltávolítani.

a dohányzással járó tüdőbetegségek aki nem tért magához, amikor leszokott a dohányzásról

A szennyező anyagokkal átszőtt váladék a csillószőrök mozgása révén a szájüreg felé halad. Az idült hörghurutnál a váladék színe fehéres jelleget ölt, ami eltérő a fertőzések során létrejövő sárgás vagy zöldes árnyalatú váladéktól.

Mi okozza a hörgőszűkületet?

Az idült hörghurut súlyosbodásakor — főként a dohányfüst hatására — jellemző az obstruktív, azaz elzáródásos hörghurut kialakulása. Ennek során a csillószőrök pusztulása, párhuzamosan pedig a nyálkahártya alatti nyáktermelő mirigyek szaporodása figyelhető meg.

Ennek következtében a váladéktermelés megnő, annak állaga sűrűbb és tapadósabb lesz. Később a gyulladásos folyamatokban fontos szerepet játszó fehérvérsejtek is megjelennek.

Érzékennyé válik a gyulladt a dohányzással járó tüdőbetegségek.

a dohányzással járó tüdőbetegségek

Elsősorban a kilégzés válik nehezítetté. Eleinte a nehezített kilégzés, illetve a légutak beszűkülése csak fizikai aktivitás hatására jelentkezik, később azonban már nyugalmi helyzetben is felléphet a légszomj. A tüdőtágulásnál szintén légszomj következik be, mivel ilyenkor a tüdő szövetének gyulladása következtében a tüdőhólyagocskák visszafordíthatatlan összeolvadása, roncsolódása alakul ki.

Nem a tüdőrák a dohányzás legnagyobb kockázata!

A köhögés rendszerint a reggeli órákban tör rá a betegre, mivel a légzőrendszerben ekkora jelentősebb mennyiségű váladék gyűlik össze az éjszaka folyamán. A fentebb említett tünetek súlyosbodására kell számítani, ha a COPD mellett különböző légúti fertőzések is megjelennek a betegnél. Ki kell kérdezni a beteget a tünetekről, a köhögés jellegéről, kezdetéről, gyakoriságáról.

Az életkörülményeket is tisztázni kell, fennállnak-e valamilyen munkahelyi ártalmak, dohányzás jelen van-e az érintett életében, akár dohányzás leszokni a cigarettát, akár passzív formában.

Gyermekkorában gyakoriak voltak-e a légúti fertőzések Ezt követik a fizikai vizsgálatok. Fontos a beteg légzésének, az annak során hallható hangoknak a megfigyelése. A tüdőtágulást külső jelei is látszódhatnak, igaz, hogy ezek már csak súlyos, előrehaladott állapotban. Ilyen például az alacsonyan álló rekeszizom, a tágult mellkas, belégzéskor pedig az alsó bordaközök behúzódása.

Szintén csak súlyos állapotnál értékelhető diagnosztikai eszköz a rutinvizsgálatnak számító röntgenvizsgálat. A felvételeken a szövethiány képe is megfigyelhető, amit a léghólyagocskák pusztulása okoz. A vizsgálati módszerek közül a legfontosabb a légzésfunkció-vizsgálat, vagy más néven az úgynevezett spirometria, ami a légzés különböző fizikai paramétereinek mérésére alkalmas. Ha csak egyszerű hörghurutról van szó, akkor a normál értékekhez képest nem mutatkozik eltérés.

A dohányzás már a betegség tüneteinek megjelenése előtt csökkenti a tüdő teljesítményét, ennek ténye a tüdő teljesítményének évente történő a dohányzással járó tüdőbetegségek kimutatható. A vizsgálat azért kiemelten fontos, mert a COPD felismerése sokáig meglehetően nehéz, a mérséklet fizikai megterheléskor jelentkező légszomj már a betegség előrehaladott állapotáról árulkodik.

Mit mér a légzésfunkciós vizsgálat?

A COPD vélhetően jelen van a páciensnél, ha az illető a levegőt legalább hat másodpercig képes kifújni, közben pedig sípoló hang figyelhető meg. Ha a tüdőtágulás fiatal korban lép fel, gondolni kell a genetikai okokból fennálló AAT-hiányra, ennek kimutatására a vérvizsgálat ad lehetőséget.

Súlyosabb esetben az imént említett alapvizsgálatokat továbbiakkal kell kiegészíteni. Ezek közé tartozik például az EKG vagy a vérgáz-analízis a dohányzással járó tüdőbetegségek. Utóbbi során egy objektív érték mutatja meg a beteg állapotát, ami a később szükséges oxigénterápia alkalmazása miatt fontos. Az előrehaladott állapotoknál a légzésfunkció-vizsgálat részét képezi a reziduális volumen érték megállapítása is, ami alapján megtudható, mennyi levegő marad a tüdőben kilégzést követően.

Ahhoz, hogy a COPD-t el lehessen különíteni az asztmás nehézlégzéstől, hörgőtágító adatnak be a beteggel, majd 10 perccel később megismétlik a légzésfunkció-vizsgálatot.

Ha a gyógyszer nem befolyásolja érdemben az újbóli értékeket, akkor az asztma kizárható.

COPD: a tüdő fele is elveszhet, mire észreveszik

A COPD kezelése Mivel a betegség gyógyíthatatlan, ezért a kezelés arra irányul, hogy megakadályozza a légszomj és a fulladás kialakulását, illetve mi történik a dohányzó betegség miatt mérsékelje, lassítsa a légzés előrehaladó romlását.

A kezelés a beteg aktív közreműködését is igényli, mivel annak sikerességének egyik alapfeltétele a dohányzásról való teljes és azonnali leszokás. Ha ez nem történik meg, a leghatékonyabb kezelés sem képes arra, hogy a beteg állapotának romlását megállítsa.

A hirtelen jelentkező légszomjra, fulladásra alkalomszerűen használható, gyorsan, de rövidebb ideig ható gyógyszert, az úgynevezett bétaagonistákat alkalmaznak, melyek a simaizmok ellazulását a szimpatikus idegrendszeri bétareceptorokra hatva érik el.

Nagyon körültekintően kell ugyanakkor használni őket, mivel túladagolásuk esetén súlyos a dohányzással járó tüdőbetegségek, többek között szívritmuszavarok léphetnek fel, de fejfájás is lehet a kellemetlen mellékhatások között. A két fentebb ismertetett szer kombinált formában is alkalmazható, azonban a pontos kezelési forma a betegség állapotától, a tünetek súlyosságától és a FEV1-érték alapján határozza meg a szakorvos.

A hörgőtágító készítmények a dohányzással járó tüdőbetegségek a beteg a minél nagyobb hatékonyság érdekében egy egyszerű kis adagolós inhalálókészülékből közvetlenül a tüdejébe szívja be. Az alapkezelés kiegészíthető úgynevezett nyújtott hatású, szájon át szedhető teofilinnel is, amik akár órán át is hatékonyan fejtik ki hatásukat, megelőzik az éjszakai, hajnali fulladást.

egy hónap telt el azóta, hogy leszoktam a dohányzásról

Tágítják a hörgőket, serkentik az agyi légzőközpontot, növelik a légzőizmok erejét, de a hörgőnyálkahártya gyulladását is csökkentik. Szedésüknél, valamint hatékonyságuknál figyelembe kell venni, hogy egyes gyógyszerekkel párhuzamosan egyáltalán nem szedhetők, míg más szerek mérsékelhetik a hatékonyságukat.

A fentebb ismertetett készítményeket hatékonysági és praktikussági okokból jellemzően kombinálva alkalmazzák.

Dózsa Izabella Létrehozva: Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa ezért arra figyelmeztet, hogy ne vegyük félvállról a gyakori köhögést, mely a betegség egyik leggyakoribb jele lehet! Kezelés nélkül a COPD természetes lefolyása révén állandósuló és súlyosbodó tüneteket, majd nehézlégzést, fulladást okozhat. A dohányosok természetesnek veszik, ha köhögnek Az éjszakai, a reggeli, vagy napközben a terhelés hatására jelentkező köhögést sokan a dohányzás természetes velejárójának vélik, de nem az.

Ezekben a kombinációkban ma már a szteroid gyulladáscsökkentők is helyet kapnak. Köhögéscsillapítókat csak indokolt esetekben, akkor is csak rövid ideig lehet adni, mivel a légutak öntisztulását inkább hátráltatják, mint segítik, ezzel is súlyosbítva a beteg állapotát.

A váladékoldó, köptető szerek alkalmazása nem káros, ugyanakkor csak tüneti kezelést jelent, a betegség lefolyását nem lassítja.

Előfordulhat, hogy antibiotikumok adása is szükségessé válik. Ez akkor válik indokolttá, ha a légutak fokozottan érzékenyek, és valamilyen fertőzés hatására a váladék gennyessé válik és a betegnél láz jelentkezik. A COPD súlyosabb, a vér tartósan alacsony oxigéntartalmával járó állapotában már folyamatos oxigénterápia is a kezelés részét kell, hogy képezze.

Nem a tüdőrák a dohányzás legnagyobb kockázata!

Ezt a korábban már említett vérgáz-analízis alapján határozzák meg. A betegnek ilyenkor legalább napi 15 órán át oxigéndús levegőt kell belélegeznie orrszondán át. A vér által szállított oxigénszint így oly mértékben növekszik meg, ami már jelentősen javítja az életkörülményeket és a beteg életét is meghosszabbítja. Az állapotjavulás a dohányzással járó tüdőbetegségek fizikoterápiai eljárások, például gyógytornász segítségével elsajátított gyakorlatok alkalmazása is nagyban hozzájárulhat.

Olyan testhelyzetek is megtanulhatók, amik eredményesen enyhítik a légszomjat. Szintén jótékony hatással bír a rendszeres, az aktuális egészségi állapottal összhangban lévő testmozgás is. A COPD kórlefolyása, gyógyulási esélyei A helyzet romlására utal, ha a beteg egyre gyakrabban fullad, köhögése, a mellkasi szorítás erősödik, a váladék egyre többször felszaporodik, valamint a fizikai teljesítmény fokozatosan csökken.

A szövődmények megjelenése — például tüdőgyulladás, egyéb fertőzések —értelemszerűen szintén a betegség előrehaladott állapotára utalnak. Ha nem szűnnek meg a tüdőt érő káros szennyeződések, illetve a kezeletlenek maradnak az egyéb tüdő- és keringési betegségek, szintén rosszabbodásra kell a dohányzással járó tüdőbetegségek. A tüdőtágulás eredményeként hosszabb távon a tüdőben és a kisvérkörben megnövekszik a vérnyomás, ami a jobb oldali szívfél túlterheléséhez vezet.

Ennek és az elégtelen oxigénellátottságnak a következménye a szívkárosodás lesz.

a dohányzás abbahagyásának legjobb módja

A legsúlyosabb helyzetben olyan életveszélyes állapotok léphetnek fel, mint a szívelégtelenség- vagy leállás, továbbá a légzőizmok kimerülése. Az ilyenkor fellépő súlyos fulladásra extrém esetben az úgynevezett paradox légzés utal.

Hörgőszűkülettel járó megbetegedések

Ennek jellemzője a mellkasi és a hasi légzés váltogatása gyors levegővétel kíséretében. A beteg szokatlan testhelyzetet felvéve fokozottan használja légzési segédizmait, ami rendkívül megterhelő a rekeszizom számára.

A jobb szívfél elégtelenségére az ödémás láb, a dagadt bokák, fáradtság és fulladás utal. Ha valakinél ilyen fulladást tapasztalunk, ahhoz mindenképpen orvost kell hívni, aki az első ellátást követően a megfelelő szakintézetbe utalja a pácienst.

A helyszínen lévő a dohányzással járó tüdőbetegségek személynek ellenőriznie kell, hogy a beteg bevette-e az előírt gyógyszeradagját. Semmilyen fektetést nem kell alkalmaznunk, mivel az érintett ilyenkor felveszi a számára legkedvezőbb testhelyzetet.

Hörgőszűkülettel járó megbetegedések

Biztosítani kell még ilyenkor a friss levegőt ablaknyitással, a légzéskönnyítést a az esetleges feszes ruházat meglazításával. A vészhelyzet esetére előírt gyorshatású készítményt mielőbb adjuk oda a betegnek, de ebben az esetben is figyelni kell a túladagolás okozta veszélyekre.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a genetikai halmozódás veszélye fennáll-e, mivel ilyenkor még inkább el kell kerülni a hajlamosító tényezőket. Ha a betegség már kialakult, akkor a lehetséges szövődmények megelőzésére kell koncentrálni, valamint az életmódban történő változtatásokkal kell javítani az életminőségen. Az előbbi esetében elsősorban a legyengült immunvédelemmel bíró légutak különböző fertőzések elleni védelmére, azaz az influenza vagy a tüdőgyulladást előidéző Pneumococcusok elleni védőoltás beadatására kell gondolni.

Mit jelent pontosan a COPD?

Az életminőség javítására a különböző élethelyzetekben való nagyobb odafigyelés és különböző tanácsok betartása teljes mértékben alkalmas. Például az étkezésre mindig hagyjunk megfelelő mennyiségű időt és teremtsünk nyugodt légkört. Kerüljük a puffasztó ételeket, mivel ezek a rekeszizmot felnyomva nehezítik a légzést.

hozzászólások